Az európai képviselők gondolkozhatnak éveket, hogy mikor és merre tologatnak, mennyi energiát nem takarítanak meg a nonstop üzemekben, ahol állandóan ég a villany és működnek a gépek, szerintem csak egy kisbabát kéne közelebbről megnézniük. Ők ugyanis nem alszanak sem egy órával többet, sem egy órával kevesebbet. De ha mégis, az nem az óraátállításnak köszönhető, legalábbis közvetlenül biztosan nem.

Viszont kellőképpen felborul a napjuk, mivel megzavarják a rendkívül érzékeny és pontos biológiai órájukat. A problémát annak idején tavasszal megpróbáltam egyszerűen áthidalni, mégpedig úgy, hogy nem változtattam semmit. Minden egy órával arrébb került, mintha nem tekertük volna előre a vekkert. Gondoltam, kicselezem a nagyokosokat. 

De Áron nem észrevette, hogy Apa nem a szokásos időben ér haza az előzőekhez képest? Hogy egy órával többet játszanak fürdetés előtt? Nem olyan könnyű egy ilyen csöppséget átverni. Aztán szépen lassan persze megszokta. Nekem kényelmesebb volt, mert több idő jutott magamra, és nem kellett olyan korán összedobni mindent, vacsorát, zuhanyzást, mert rohannom kell a gyerek után, hogy eleget aludjak. 

Éppen ezen okból kifolyólag ősszel viszont kezdenünk kellett valamit a helyzettel, hogy ne 7 órakor tegyük le a csecsemőt. Párom pont itthon tartózkodott, én pedig azt ötöltem ki, hogy 3-4 nap alatt térünk át, hátha kicsinyenként kevésbé észrevehető és egyszerűbben elsimítható. Aha. 

Este nem is volt semmi problémánk, Áron gond nélkül tűrte a későbbi étkezést, pancsolást, szoptatást, altatást. Reggel számítottam rá, hogy fél 7-kor már fenn lesz, de azért a fél 6-ra nem készültem fel… Annyira összezavarodott, hogy két órával korábban kelt. Nagy nehezen még rá tudtam dobni egy órát, de ez így ment még egy jó ideig. 

Majdnem egy hónapba telt, mire visszatért a rendes kerékvágásba, és tud szundikálni fél 8-ig. Nem gondoltam, hogy valaha is sikerülni fog neki, mert a múlt télen végig „hajnalban” ébredt. Akkor fel sem tűnt, hogy ennek köze lehet a naptárhoz. Azonban valószínűleg volt. Nem véletlenül írta azt a régi babás könyvem, hogy a kicsik este 7-től reggel 7-ig (vagy 6-tól 6-ig) bírnak a legmélyebben szundítani. Ugyanis a kiadás évében (és a körülötte lévő korszakban) sem volt Magyarországon nyári időszámítás. 

Ezt természetesen nevezhetjük normálisnak. Az már kevésbé tekinthető annak, hogy nyár elején, amikor a leghosszabbak a nappalok, a kisdedek bizony néha a kakasokkal kukorékolnak. Teljesen leengedett redőnynél is. Mert a másik oldalról is szűrődik be fény, ahol nem eresztjük le a rolót, hogy éjjel áramoljon be a viszonylag friss levegő. Nálunk legalábbis így működött. Ez a téli időszámítás nyakunkra pakolása esetén akár 3 órakor is lehetne… 

Nincs az az ember, aki ilyenkor pattan ki az ágyból (kivéve esetleg a pékeket, de szerintem ők is tápászkodnak, vánszorognak)… Sokan inkább – különösen a szombati elhúzódó parti után – ekkor esnek be a takaró alá. 

És itt lebeg még a fejünk fölött a korai sötétedés – a hideg hónapok depressziójával fenyegetve. Délután 4-kor már nem lehet levinni a gyermeket sétálni, ha világosban szeretnénk kóborolni. 

Azt hiszem, akik a téli időszámítás mellett kampányolnak, azon kívül, hogy az az eredeti, hamisítatlan, „régen is így volt”, nagyon más érvet nem tudnak felmutatni. 

Én sem születtem éjszakai bagolynak, szerencsére a fagyos időszak borúja sem szokott megcsapni, az átlaghoz képest könnyen túlteszem magam az óra ide-oda toszogatásakor a fáradtságon és minden egyében (márciusban lefekszem fél-egy órával előbb), nem igazán visel meg, nem is különösebben törődtem vele, ám most, hogy édesanya lettem, látom, hogy az arra fogékonyaknak milyen nehéz lehet. 

Nem bánom, ha egyszer végre túljutunk ezen a ránk ragadt megrögzöttségen, de annak is örülnék, ha megkérdeznék a közvéleményt, lehetőleg nyáron, hiszen utáljuk a változásokat, vagy októberben, hogy lássuk, miről mondunk le, ha „rosszul választunk”. 

Manapság, amikor a fővárosban hétköznap 9-nél előbb nem kezdődik az élet, az emberek többsége nem a mezőgazdaságban dolgozik, az ipar gyakorlatilag órához és nappalisághoz nem kötött, az állítgatásnak nem sok értelme maradt. És az én álláspontom az, hogy józan ésszel csak a nyári jöhet szóba…

Hamarosan kiegészítés az "Úgy is volt" c. cikkben!

Előkészületben: "Effektek még"