Ugróbéka

Ne ijesztegessük a gyereket!

2019. szeptember 24. - Ugróbéka anyukája

Apa néha próbál fegyelmezni, ráhatással lenni a gyermekre, de mivel nincs kellő határozottsággal megáldva, és nem szeretne konfliktusba keveredni utódjával, ezért más módszerhez kellett folyamodnia. Adta magát a generációról generációra öröklődő ötlet, miszerint valami ismeretlen személyt vagy tárgyat kell emlegetni, hogy a bébi ne csinálja, amit nem akarunk, vagy akként cselekedjen, ahogy mi azt elképzeltük.

Nem fenyegette meg Áront, semmi kínzás, rossz, gonosz, szellem nem hangzott el. Mindösszesen annyit mondott a babának, hogy „lejön Lajos bácsi, és megrángatja a bajszát”. Ehhez nem árt tudni, hogy Lajos bácsi valóban a felső szomszédunk, egy rendkívül barátságos ember, és arcszőrzete sincs.

Csakhogy egy nap, amidőn párom éppen utalt a sakkban tartó figurára, hangosan kopogtak az ajtón. A rém megelevenedett. Lajos bácsi hozta a kertjében termett őszibarackot. A kisfiú egy pillanatra megállt, lemerevedett, lassan hátrálni kezdett, és keserves sírásban tört ki. Patakokban folytak a könnyei, még felvéve is alig bírtam megvigasztalni.

Mindennel nyugtattam, ami csak eszembe jutott, indítva azzal, hogy Lajos bácsi nagyon kedves, szereti a gyerekeket, nem kell tőle félni, neki cipelte a finom gyümölcsöt, majd én szólok, ha olyannal találkozunk, akitől tényleg tartani kell, és folytatva azzal, hogy nézze, ez nem is az Apa által felhozott ijesztő férfi, hiszen nincsen bajsza.

Azóta megkíséreltem összebarátkoztatni őket, de Áron még mindig gyanakodva méregeti az ismerős idegent. Apa pedig többnyire leszokott a Lajos bácsival való rémisztgetésről.

Tény, hogy ez a taktika eredményes, visszafogja a gyerkőcöt, de fogalmunk sincs róla, hogy mekkora lelki sebeket okozunk azzal, ha valamivel riogatjuk csöppségeinket. Nem tudjuk, hogy mi játszódik le a kis szívében, agyában, és nem tudhatjuk, hogy milyen kihatással lesz a későbbi életére, viselkedésére. Lehet, hogy majd ezért nem mer elaludni, vagy nem lesz bátorsága közeledni az emberekhez.

Ha egy mód van rá, próbáljuk más metodikával megoldani azt a problémát, hogy a tipegő felfedez, minden olyanhoz hozzányúl, ami nem neki való, mindent játéknak tekint, ami komoly szerszám, és a többi. A határokat fel kell állítani, és nem ide-oda húzogatni, hanem következetesen megtartani őket, és érvekkel, arrébbhurcolászással, magyarázatokkal, példamesékkel kordában tartani a csibészkéket.

A bejegyzés trackback címe:

https://ugrobeka.blog.hu/api/trackback/id/tr4815163454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.